40 felett munkahelyet, sőt pályát váltani nem lehetetlen! Ha eleged van a főnöködből, vagy a munkatársaidból, esetleg már úgy érzed a napi munka már fáraszt, nem lelkesít az, amit már hosszú évek óta csinálsz, érdemes elgondolkodni a változtatáson. Ráadásul az előrelépés hajtóereje a folyamatos tanulásnak is, függetlenül az életkortól.

Három út lehet előtted.
1. Leporolod az önéletrajzod és elkezdesz új munkahelyet keresni.
2. Ha van egy innovatív ötleted, valóban meg szeretnél újulni, elkezdhetsz felkészülni arra, hogy belevágj egy vállalkozásba. Ha nincsenek még tapasztalataid, sőt a környezetedben sincs olyan, aki saját céges tapasztalatokkal rendelkezik, érdemes tájékozódnod! Itt találod a vállalkozói lét előnyös és hátrányos oldalát, ha ebben gondolkodsz.

3.  Ha középvállalatnál, vagy nagyvállalatnál dolgozol, érdemes végiggondolni a mozgás lehetőségét cégen belül. A vállalatok számára az értékes munkatársak megtartása a cél, ezért erre megújulási módszerre programot is indítottak a Vodafonnál, Generál Electricnél, vagy épp az IKEÁ-nál írja a HVG 28. száma.

Milyen esélye van egy 40 feletti munkavállalónak, ha munkát keres?

Erről kérdeztem három HR szakembert.

KM: Miért nehéz elhelyezkedni egy 40, ill. 50 felettinek alkalmazottként?
Miért nem szeretik a cégek a „túlkoros” munkavállalókat?

Csabai Beatrix

Csabai Beatrix

Az előítéletek sokszor akadályozzák, hogy reálisan ítéljenek meg egy senior munkavállalót. Csabai Beatrix HR  generalista, business partner  szerint a kiválasztási döntésekben gyakran nyilvánult meg, hogy nem tartják a szenior korosztályt kompromisszumkésznek. Gyanakodnak, hogy az idősödő emberek kevésbé terhelhetőek. Fizikai munkásoknál ez sajnos egyértelmű tény, hogy 45-50 éves kor fölött sokak szenvednek olyan krónikus betegségben, amely miatt lassabb a tempójuk, több pihenőre lenne szükségük vagy akár csak többet kell(ene) táppénzre menniük.
A szeniorabb emberek bérigénye magasabb, a rövidtávú szemlélet pedig nem hajlandó elismerni az ebből fakadó többlet költségek és a teljesítmény arányát. Vezetői állásokra pályázó szépkorúak bizony már harminc-harmincöt fölötti ambiciózus fiatalokkal versenyeznek.
A munkahelyeken nem könnyű az egyre nyilvánvalóbb generációs szakadékot áthidalni. Együtt vannak a munkaerő piacon a 60-as években születettek és a 90-es évek generációja: másképp kommunikálnak, más „tartalmakat fogyasztanak”, a felgyorsult változásokhoz másképp igazodnak. Azok az álláskeresési módszerek, melyek 20-25 éve kiválóan működtek, most gyakran csődöt mondanak.

Császár Blanka, HR specialista

Császár Blanka, HR szakértő

AZ IT szektor az egyik legjobban változó ágazat, Császár Blanka HR specialista itt szerzett tapasztalatait osztja meg:

„Ha szenior szakemberre van szükségem, aki valóban tapasztalt, akkor számomra a 35-ön túli, de 50 év alatti munkavállalók jönnek elsősorban szóba. Ez a korosztály az, aki már megfordult néhány munkahelyen, látott több területet, megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik, hogy egy-egy problémát a megfelelő mélységig át tudjon látni és meg is tudja oldani. Szenior, architekt pozíciókba elsősorban ebből a korosztályból érdemes válogatni, mert kb. 50 éves korig van meg a megfelelő lendület és rugalmasság arra, hogy az informatikában az illető kellőképpen meg tudjon újulni.„

Az egyik probléma ennél a korosztálynál, hogy a jelentkező kora többnyire kiderül a tapasztalataiból és be sem hívják interjúra.

Szirtesi-Nagy Réka, Igazgató-helyettes, tréner, coach, tanácsadó

Szirtesi-Nagy Réka

„Ennek oka, hogy az önéletrajzok nem emelkednek ki a többi közül, eleve nagy a zaj és magasan van az ingerküszöb az önéletrajzokat illetően, így egy interjúra sem könnyű eljutnia egy 40 feletti jelöltnek. Az erősségek meghatározása és a személyes márka építése lehet egy megoldás, egy eszköz ahhoz, hogy valaki növelje a személyes interjúk esélyét és sikerét – bár nagyon sokan fejlett önismerettel rendelkeznek, kisebb gyakorlatuk van abban, hogy milyen módon láttassák az erőforrásaikat, erősségeiket. Fontos, hogy ha valaki tisztában van a saját erősségeivel, és azzal, miért előnyös egy 40 év fölötti munkavállalót alkalmazni, akkor ezt képes legyen megfelelő üzenet formájában átvinni a kiválasztással foglalkozó személyek, jövőbeli munkáltatók irányába is. (Szirtesi-Nagy Réka HR igazgató-helyettes, tréner, coach, tanácsadó)

Császár Blanka véleménye szerint:

„Az igazság az, hogy van aki hamarabb „zár”. Egyszerűen nem hajlandó olvasni, a napi munkaidőn túl saját fejlődésére időt szánni, az újabb technológiák ismeretével felvértezni magát. Jobb esetben tudja, hogy nem tud mindent és neki igazából nincs is nagy kihívásokra szüksége, egy nyugis munkahelyet keres, ahol 8 órában elvégzi a napi rutint. Sok ilyen pozíció van, hatalmas rendszereket kell lélegeztetni, ahol már nincsenek eget rengető architekturális kihívások. Mint említettem jobb esetben. Ugyanis sokan nincsenek tisztában saját ambíciójukkal sem. Érdemes tisztába lennünk azzal, hogy mit takar a pozíció, amit megpályázunk, hogy mit várnak el tőlünk és annak nem csak meg tudunk, de meg is akarunk-e felelni.”

KM: Mit javasoltok egy 40 feletti munkavállalónak, hogyan fogjon hozzá a munkahely változtatáshoz?

Egyöntetűen tanács, hogy a munkavállalók építsék a kapcsolatrendszerüket. Sokszor egyszerűen váratlan lehetőséghez juthatnak egy interjúra belső ajánlás esetén. Nagyobb bizalommal hív be a HR-es, mintha teljesen ismeretlenül jelentkezik valaki egy hirdetésre. Aktívan jelen kell lenni a közösségi médiában, azokban a szakmai közösségekben, ahol a döntéshozók ott vannak.

Nagyon fontos, hogy ha váltani szeretnének ismerjék meg önmagukat, legyenek tisztában magukkal mit is akarnak igazán! Melyek az erősségeik? Építsenek énmárkát, tanulják meg eladni magukat.

Érdemes szakemberhez fordulni, aki segít átnézni az önéletrajzukat, segít abban, hogy a meghirdetett pozíciók mit takarnak. Megfelel-e ez a várakozásoknak?

Ha segítséget szeretnél a váltáshoz nézd meg a Digitális Életpályatérkép módszert, amely az életutad elemzésével világít rá az erősségeidre, motivációidra.

Merre?

A munkahelyváltás dilemmái

KM: Milyen szektorokban könnyebb elhelyezkedni az idősebb munkavállalóknak?

Az IT szektorban tapasztalatot szerzett Császár Blanka szerint az idősebb generáció komótosabban dolgozik, habitusa nem mérhető a fiatal generáció dinamikájához. Azonban a negyedik X-en túl rendszerint már sok felgyűlt tapasztalattal rendelkeznek a jelöltek, amit egy kevésbé dinamikus, komótosabb projektben érdemes kihasználni. Természetesen vannak 50-en túli zseniális kollégák is, akik hihetetlen dinamikával tudnak dolgozni, a bölcsességük pedig aranyat ér.

Csabai Beatrix szerint a bankok, biztosítók és a gyógyszeripar nyitottabbak a szeniorok iránt,komoly becsülete van egy tapasztalt szakembernek.

KM: Kérem adjatok néhány tanácsot, amely segíti az elhelyezkedést:

Császár Blanka: Érdemes megújulni 40 felett is, tanulni, olvasni és nem félni a pályamódosítástól sem. Azért mert valaki már több kerek születésnapot ünnepelt még bizonyítania kell egy interjún. A kor nem garancia az érettségre és nem biztos, hogy egyenesen arányos a tudással, bölcsességgel. Gondoljunk arra, hogy jellemzően ebben a korban a gyerekek már rendszerint kirepültek, több idő jut magunkra, arra, hogy amit esetleg eddig a család miatt alacsonyabb prioritással kezeltünk, arra most több időt szánhatunk. Hiszek az élethosszig tartó tanulásban, a korunkra hivatkozva ne legyintsünk, hogy ehhez én már öreg vagyok.

Szirtesi-Nagy Réka: Foglalkozzanak saját magukkal: menjenek el önismereti csoportba, keressenek biztonságos közeget ahol a fellépést, kommunikációt, magabiztosságot gyakorolni tudják. Vegyék fel saját bemutatkozásukat videóra, küldjék el néhány ismerősnek és kérjenek visszacsatolást. Nézzék meg saját videójukat és azonosítsák be azokat a pontokat, amelyeken még érdemes dolgozni. Kérjenek referenciát, amely alá tudja támasztani az eddigi eredményeket, erősségeket.

Csabai Beatrix: Nemrég olvastam egy jó cikket az életközépi válságról Van jobb megoldás mint negyvenévesen mindent újrakezdeni! Gondolják át, úgy látják-e, hogy az élet közepe egyértelműen a hanyatlás kezdete-e? Az elégedettséget meghozó változás lehet, hogy nem gyökeresen más, mint amivel eddig foglalkoztak: eddigre ki-ki ismeri magát annyira, hogy tudja, miben igazán jó és mit végez szívesen. A nagy változások a hollywoodi filmekben mutatnak jól, a valós életben ez sokszor nem így történik. Keressük meg azokat a megoldásokat, amikben jók vagyunk, szívesen végezzük. Jó példa a szállodai menedzser, aki „mindössze” létrehoz egy olyan panziót, amilyenről mindig is álmodott, ahelyett, hogy elmegy dolgozni a hetedik hotelbe, szinte ugyanarra a munkára – vagy az értékesítési igazgató, aki megveszi gyerekkora kedvenc márkáját, és feljuttatja azt…

KM: Köszönöm a tapasztalatok megosztását!

Digitális Életpálya Térkép

DÉT – Digitális Életpálya Térkép – módszer

 

 

Hozzászólások

Ajánlott bejegyzések: