Kun Tímea gasztrovállalkozást vezetett még tavaly decemberben. Gyorsételeket – gluténmenteset is szállítottak ki rendelésre. 2 év után döntött, hogy feladja. Az elengedés okairól kérdeztem, illetve a folyamatról, amíg ide eljutott egy év szenvedés, kínlódás után.

KM: Mivel foglalkoztál a vállalkozásindítás előtt?

KT: Alkalmazottként majd 20 évet dolgoztam a repülőtéren, majd egy kollégával találtuk ki, hogy nyissunk egy olyan vállalkozást, amelyben az online ételrendelő oldalak számára szállítunk gyorsételeket. Csakhogy a kolléga hamarosan otthagyott, így egyedül maradtam a felelősséggel.
Nem volt vendéglátói tapasztalatom, így mindenre rá kellett jönnöm hogyan működik. Ételrendelő oldalakon keresztül rendeltünk, de iszonyatosan magas jutalékkal dolgoztak.

1. Rosszul kalkuláltuk az árakat

KT: Nem volt megfelelő kalkuációnk, az árképzésre, hónapokon át csak termeltük a veszteséget. Nem mertem árat emelni, pedig, ha egy üzlet nem nyereséges, akkor minek vállalkozni?

2. Nem a vállalkozásom, hanem a vállalkozásban dolgoztam

KM: Hogy nézett ki egy munkanapod?

KT: Délelőtt beszerzésekkel foglalkoztam és besegítettem, ahova kellett az alkalmazottamnak. Délután pedig effektíve én dolgoztam a pultban.
Nem foglalkoztam marketinggel, hirdetésekkel, hogy jobb legyen a forgalom. Ennek ellenére jó volt amit kitaláltam, működött. A nulla marketing ellenére fejlődtünk, mert harmadára csökkentettük a területet és ugyanazt a forgalmat hozta, mint a nagyobb.

3. Összekevertem a saját pénzemet a vállalkozás pénzével

KT: Nem választottam külön a vállalkozás pénzét a sajátomtól. Nem mondtam azt, hogy 5 millót erre szánok, ha elfogy, akkor abbahagyom. Két év alatt nem vettem ki pénzt a vállalkozásból, csak beletettem. így aztán sikerült elég nagy veszteséget felhalmoznom. Mindig a vállalkozás volt az első!

KM: Hogyan jutottál el arra a pontra, hogy akkor abbahagyod?

KT: Az utolsó év egy kínszenvedés volt. Egyfolytában azon gondolkodtam, hogy hagyni kellene. De annyi áldozatot hoztam (idő, pénz, anyagiak), hogy egyszerűen nem tudtam azt mondani ÁLLJ. Rengeteget dolgoztam, szinte pihenés nélkül. Ráadásul elváltam, így úgy éreztem minden a nyakamba omlott.
Aztán augusztusban jelentkezett egy érdeklődő, hogy megvenné a boltot. Aztán december elején megint jelentkezett és komolyan gondolta, hogy megveszi. Ez volt az a pont, hogy elengedtem. És nagyon megkönnyebbültem!

KM: Mi a tanulsága ennek a két évnek Timi?

KT: Ennyit életemben nem tanultam, mint ez alatta két év alatt. Arra is rájöttem, hogy nem volt kész a személyiségem a vállalkozásra. Sokkal érettebb lettem. Jelenleg alkalmazottként dolgozom, de a tapasztalataimat fel szeretném használni. Szabadalmaztatni szeretném, amire rájöttem. Egy konyhatechnikai újítást szeretnék bejegyeztetni a gluténmentes ételek készítéséről.

KM: Sok sikert kívánok! Köszönöm a beszélgetést!

 

Hozzászólások

Ajánlott bejegyzések: